Beszélgetnek: Emoji Flint, Garas, Dante
IDŐKÓDOK:
0:00 - Intro
0:33 - Valan - Az angyalok völgye
22:28 - A pusztító
Epizód elérhetőségei:
Beszélgetnek: Emoji Flint, Garas, Dante
IDŐKÓDOK:
0:00 - Intro
0:33 - Valan - Az angyalok völgye
22:28 - A pusztító
Epizód elérhetőségei:
Legutóbbi írásomban gyermekkorom meghatározó filmélményeit szedtem listába és megkíséreltem példával szolgálni arra, hogy egyrészt miként befolyásolhatják valaki filmes ízlését a gyerekként általa fogyasztott tartalmak, illetve hogy konkrétan az én esetemben hogyan látom ezt a kérdést sok év távlatából vissza gondolva.
Borzasztóan jó érzés volt felülni a Hollywoodi filmiparnak köszönhetően mára szitokszóvá avanzsált „nosztalgiavasútra” és ezen felbuzdulva úgy döntöttem visszább lépek kicsit az időben és betekintést engedek gyermekkorom „túl kicsi vagy még a filmekhez, majd ha nagyobb leszel megnézheted” korszakába.
Van egy olyan találó hasonlat, miszerint ha egy népszerű videojáték franchise-t megpróbálnak filmre ültetni, az olyan, mintha egy teli tár pisztollyal állnának neki orosz rulettezni. Semmi olyat nem lehet erről mondani, amiről a közönség ne győződött volna meg az eltelt 25-30 évben.
Nem egy videojáték-cím szenvedte el a minőségbeli megaláztatást, és alig pár darab van csupán, ami megütötte a korrekt mércét. Noha utóbbi eredmények kapcsán is számottevő a fanyalgó hangzavar, imigyen mindmáig rettenetesen nehéz a videojátékon alapuló filmeknek megfelelnie.
Minden filmkedvelő ember életében vannak meghatározó filmek, melyeket bármikor szívesen elővesz, és melyek nagy mértékben formálták a filmes ízlését. Jó magam sem vagyok ezzel másképp, és ennek apropóján úgy gondoltam, arra vállalkoznék, hogy listába szedem azon filmeket (vagy legalábbis egy részét), melyek masszívan formálták nemcsak a filmes ízlésemet, de a filmekhez való viszonyulásomat és szemléletmódomat is.
Ezek nem feltétlenül a kedvenc filmjeim, nem is az általam legtöbbször látott filmek, és még csak nem is feltétlenül azok, amiket a legjobbnak tartok. Az viszont ténykérdés, hogy mindegyikhez rengeteg emlékem és élményem fűződik, melyeket most úgy gondoltam, mással is megosztok, illetve megkísérlem felületesen bemutatni, miként tudják egyes alkotások formálni az ízlését és látásmódját egy filmkedvelő gyereknek. Nem is szaporítanám tovább a szót, vágjunk bele a közepébe!
Uwe Boll. A név, ami egykoron minden filmszerető ember biztosítékát azonnal kicsapta, amint meghallotta. A név, ami filmes szitokszóvá vált rövid évek leforgása alatt. A név, amivel okkal azonosítják azon személyt, aki sírba rakta a videojáték adaptációkat.
A gigapofájú német filmhentes - a jó ízlés ellen elkövetett - merényletei között nem egy olyan címet találunk, ami egy már bejáratott és nagy kultusznak örvendő franchise-t tudhat a háta mögött a videojátékok médiumában: Alone in the Dark, Bloodrayne, Far Cry...
Rian Johnson most tényleg szembemegy az elvárásokkal, valóban meghúzza a váratlanokat, miközben egy agyafúrt, szerzői sakkjátékot prezentál, Agatha Christie nyomdokain.
Írta és narrálta: Emoji Flint
Twitter elérhetőségek:
Geek Generáció: https://twitter.com/GGeneracio
Emoji Flint: https://twitter.com/BekaAttila
Egyéb elérhetőségek:
Blogunk (kövesd itt a menetrendünket): https://geekgeneracio.blog.hu/
Facebook oldalunk: https://bit.ly/2ZCGInO
Emoji Flint csatornája: https://bit.ly/2WIKdZs
Spotify: https://spoti.fi/31POZ8P
INTERJÚ A DOOM: ANNIHILATION RENDEZŐJÉVEL! - Tony Giglio interjú
Lehetőségünk nyílt interjút készíteni Tony Giglióval, a DOOM: Annihilation rendezőjével.
Linkek: