Szeretem Robert E. Howard novelláit, legyen szó akár Conan, Kull király vagy épp Bran Mak Morn történeteiről, habár minden kétséget kizárólag a kimmériai barbár minden hőse közül a legnépszerűbb.

Gyermeki rajongással tudok elveszni a hiboreai kor vad és erőszakos világában, ahol a szavak helyett a kardok döntötték el a fontosabb és kevésbé fontos kérdéseket is.

Van ezekben a történetekben valami olyan szemérmetlenül nyers őszinteség, ami kiemeli az átlag fantasyből és életben tartja őket lassan egy évszázada.

Számos kiadást megéltek már Conan történetei és számtalan formában találkozhattunk velük az évtizedek alatt. Sokszor lettek a cenzúra áldozatai, hogy épp az adott kor vérmérsékletéhez és igényeihez igazítsák őket. Kikerültek rasszista és szexista elemek a művekből, amik ezáltal talán szórakoztatóak tudtak maradni, de mégis elvesztettek valamit egyéniségükből. Félreértés ne essék, nem azért írom ezt, mert támogatnám az ilyen, sokszor szélsőségesnek ható gondolatokat, de azt be kell látnunk, hogy a fiktív hiboreai kor nem a korrektségről és a szeretetről szólt.

Mint már írtam ez az a világ volt, ahol az acél döntött, ahol a törzsek a túlélésért küzdöttek napról-napra, s ahol az idegenek gyűlölete, a gyengék eltiprása vagy rabigába hajtása a mindennapok része volt. Ezen elemek nélkül Conan történetei és maga a karakter is elveszíti esszenciáját. Ismerve a mai mainstream közeg érzékenységét, pont ezért voltam tele kétséggel, mikor először kezembe vettem a nemrég, a Fumax kiadónál megjelent Conan-gyűjtemény: Csatatéren született és más történetek című kiadványt.

Kézbe véve, a képregény hozza a Fumax minőséget, azaz igényes és színvonalas. Tetszenek a borítógrafikák, de meg kell vallanom, ha Conanről van szó, nekem mindig Frank Frazetta illusztrációi lesznek a legjobbak. A kötet koncepciója, hogy kitöltse az író által üresen hagyott részeket Conan életében, nem sértve meg ezzel a legendát, nem kerülve ellentmondásba az eredeti történetekkel és így egy átfogó képet adjon hősünk életéről, utazásairól, kalandjairól.

A novellákban meg nem jelent időszakokat, az író levelezéseiből és más történetekben lévő utalásokból vázolta fel Kurt Busiek, így egy átfogó kronológiát összeállítva a kimmériai barbár életéből. Kötetünk első része Conan gyerekkoráról és férfivá válásáról, a második része pedig korai kalandozásairól szól.

És ez volt az a pont, ahol másodszorra adtam hangot magamban aggodalmaimnak. Howard történeteiben sose szerepelt Kimméria, sose láttuk, honnan jött Conan, sőt rajta kívül egyetlen kimmériaival se találkoztunk. Hősünk szülőföldje inkább csak egy motívum volt, s ennek Conan maga volt a megtestesülése. Úgy érzem, ha Howard élete nem ért volna véget oly tragikus hirtelenséggel, akkor se találkozhattunk volna soha Kimméria vad vidékeivel írásaiban.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy rossz lenne az a történet, ami feldolgozza a barbár gyerekkorát, mégis úgy gondolom, hogy a misztikumot elveszi a karaktertől. Nagyon tetszett, hogy a fejezetek között egy-egy oldalon láthattunk terveket a készülő munkához, ráadásul a művész rövid megjegyzéseivel, amik egy kicsit olyan érzést keltenek, mintha az olvasó is bennfentes lenne. Kifejezetten szeretem az ilyen megoldásokat, s egy élmény olvasni, hogy az rajzoló mikre gondolt, mik voltak rá hatással egy-egy karakter vagy jelenet megalkotása közben.

A történet részleteibe nem szeretnék belemenni. Megismerjük Conan klánját és annak viszontagságos és kemény mindennapjait. Küzdelem az életben maradásért, már gyermekkortól kezdve. És itt ért az első kellemes meglepetés, ugyanis Greg Ruth nem finomkodott a brutalitás ábrázolásánál. Alig van olyan oldal, ahol ne ömlene a vér, ne sérülne vagy halna meg valaki.

És mégis képes rá, hogy egy kicsit se legyen ez az erőszak öncélú, hisz ez annak a világnak a velejárója. A halál mindig ott leselkedik a benne élőkre és nekik felkészülten kell várniuk vagy elpusztulnak. Először csak lestem, hogy be mertek vállalni egy-egy képkockát, aztán ahogy vitt előre a történet, úgy bontakozott ki egyre jobban a hiboreai kor vértől iszamós valósága, hogy a sztori végi brutális csatajelenetben teljesedjen ki.

Bevallom rettenetesen élveztem ezt a részt és minden túlzás nélkül állíthatom, hogy számomra ez volt az eddigi legjobb Conan képregény, amit olvastam. Habár még most se vagyok arról meggyőzve, hogy valóban szükség volt kedvenc barbárunk fiatalkorának bemutatására, így is beszippantott és egy percre sem engedett ez a remek alkotás.

Kötetünk második felével azonban már korántsem voltam ilyen maradéktalanul elégedett. Ezeken a fejezeteken már két rajzoló, Cary Nord és Thomas Yeates dolgozott. Míg kötetünk első felében a vizualitás dominált, itt mindenképp a történetmesélés az, ami leköti az olvasót. Bosszú, árulás és természetesen rengeteg harc. Korrekt kis történet, amit egyedül az igencsak változó minőségű illusztrációk rontottak el.

Sok rajz láttán egyszerűen a gyerekes szó ugrott be, mintha egy korhatáros színező oldalairól szedték volna, de sajnos még a jobban sikerült rajzok se tudták megidézni számomra azt a szellemiséget, amit Conan képvisel. A fejezetek között itt is tálalunk vázlatokat, de a lábjegyzetek már elmaradtak, ami ugyancsak a hangulat kárára ment. Egy dolgot azonban mindenképp szeretnék kiemelni, ugyanis az egyik csatajelenetbe a rajzoló belecsempészte a Dark Horse Comics méltán híres karakterét Hellboy-t is. Ez a kis cameo kifejezetten tetszett. 

Összességeben a Conan-gyűjtemény: Csatatéren született és más történetek egy nagyon igényes kiadvány, ami megéri a pénzét. Az első fele lehengerlő és magával ragadó, a második fele pedig egy élvezetes és könnyen emészthető kaland, melyet számomra kicsit elrontott a vizualitása. Remélem, még sok ilyen remek képregénnyel örvendeztet meg minket a Fumax kiadó a jövőben is.

Kövesd a Geek Generációt a többi platformon is:

YouTube-csatornánk - podcastek, videók, minden egyéb!
Twitter oldalunk - értesülj elsőként a csapatunkat érintő infókról!
Facebook oldalunk - értesülj elsőként a blogra kikerülő bejegyzéseinkről!
Spotify - innen is hallgathatod podcast adásainkat!
Anchor - innen is hallgathatod podcast adásainkat!
Google Podcasts - innen is hallgathatod podcast adásainkat!
RadioPublic - innen is hallgathatod podcast adásainkat!
Batteries Not Included - köves itt Zebra saját csatornáját!