2019. október 19. 17:14 - MichaelDante

10+1 videojáték, ami folytatást érdemelne

Írta: Dante

Egészen biztos vagyok benne, hogy még azoknál is felmerül egy-két cím, akik egyébként nem jártasak a videojátékokban, ha azt mondom, alkotások, amik folytatást érdemelnének.

Ennek lehet több kiváltó oka is: netán az adott játékszéria annyira zseniális, hogy egész egyszerűen igényeljük ugyanazt a fajta zseniálist még nagyobb dózisban, vagy érezzük, hogy még bőven van az alapötletben kiaknázatlan potenciál, amit egy friss epizód előhozhat.

A folytatások, a rebootok és a remake-ek korát éljük masszívan, így talán most érkezett el a legjobb alkalom ahhoz, hogy kicsit elmélkedjünk, hogy vajon mely franchise-ok érdemelnének újabb felvonást.

1. Star Wars: Republic Commando 2

Van egy olyan érzésem, hogy egy ilyen nyitánnyal kapásból beletrafáltam sokak vágyába. A Republic Commando folytatásának el nem készülte egy olyasfajta kérdőjel, mint mondjuk régebben a Bermuda-háromszög rejtélye, ugyanis minden adott ahhoz, hogy mind üzletileg, mind kritikailag egy sikeres produktum legyen.

Az üzleti részét talán nem kell ecsetelnem: 2005-ben készült el a Republic Commando, és azóta is könyörög egy folytatásért a Star Wars-rajongók 90%-a, így lényegében borítékolható, egyöntetű pénzügyi sikerről beszélhetnénk. Feltéve, ha az Electronic Arts nem játssza be a rá jellemző üzletpolitikát, de nagy valószínűséggel elkerülnek a Star Wars-játékok jogai tőlük, mire szóba kerülhet az, hogy Republic Commando 2.

Tegyük fel viszont, hogy mégis az EA kötelékeiben születik meg a játék, sikerül mellőzniük a mikrotranzakciókat és a sunyi üzletpolitikát; ebben az esetben figyelembe kell vennünk, hogy az EA rendelkezésére áll egy olyan fegyvertény, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül - a DICE. Lehet mondani bármit a DICE-ra, azonban náluk profibb fejlesztőstúdió kevés van a piacon, lévén minőségi munkát adnak ki a kezükből az esetek többségében, és a Battlefront 2-vel no meg a Battlefield 1-gyel bizonyították, hogy borzasztóan autentikus háború élményt tudnak átadni.

Ha ezt a receptet egy Republic Commando 2 esetében szemlézzük, akkor egy igazán nyerő kompozícióval állunk szemben, ugyanis a DICE kezében ez a franchise akkorát szólhatna, mint semelyik másik stúdió kezében sem. Ha már az első rész kapna egy teljes értékű remake-et az ő víziójukkal, akkor is bőven elégedett lennék, de értelemszerűen egy második felvonás az, ami megdobogtatná nemcsak az én szívemet, de minden rajongóét.

2. Banjo-Kazooie 3

Be kell vallanom, javában benne vagyok a legendás, 1998-as Banjo-Kazooie végigjátszásában (utána pedig azonnal bele is vetem magam a Banjo-Tooie-ba), így meglehetősen friss most az élmény, bár nem ez az első találkozásom a lusta medvével és a szószátyár madárral. Kiskoromban szembejött többször is ez a játék, ellenben nem emlékszem rá, hogy játszottam volna-e vele 10 percnél többet.

Most azonban, így jó pár órányi játékidő elteltével azt mondom, hogy nem véletlenül lett klasszikus a Banjo-Kazooie; frenetikus hangulata van a Rare munkájának, amint bepöccintjük a játékot, azon nyomban egy másik világban érezzük magunkat, köszönhetően a lenyűgöző pályáknak és a játékos dallamoknak, viszont ami felhelyezi a pontot az i-re, az az, hogy rendkívül sok kihívást nyújt a játék.

Jelen van a Banjo-Kazooie-ban egy olyan tényező, ami mára már szinte teljesen kihalt, miszerint el lehet benne akadni, gondolkozni kell, nem adják könnyen magukat a feladatok. Sok-sok órát bele lehet ölni, köszönhetően tartalmas mivoltának, és bár a Banjo-Tooie-ról egyelőre nem tudok nyilatkozni (illetve a Nuts & Bolts-ról sem, bár ez inkább tekinthető spin-offnak), úgy vélem, hogy indokolt lenne egy harmadik felvonás.

Hogy erre mennyi esély van? Nehéz lenne megmondani, hiszen mégiscsak lassan 20 éve várat magára egy hivatalos harmadik rész (a Nuts & Bolts 2008-ban jött ki), azonban ha visszaemlékszünk a Mega Man-franchise esetére, annak is akkor indult be újra a szekere, miután a karakter bekerült a Smash-szériába. Na már most, mint azt tudjuk, Banjo és Kazooie nemrégiben friss jövevényként beszállingózott a Super Smash Bros. Ultimate karakterpalettájába, így nem kizárt, hogy hamarosan ismét felélesztik a sorozatot.

3. God Hand 2

Ha valaki nem ismeri a God Handet, az két dolgot jelenthet: az illető vagy nem élt a 2000-es években, és/vagy nem szereti a videojátékokat. Olyasfajta kultklasszikussá vált az évek során a Clover Studio beat 'em upja, hogy szinte minden adott lenne egy második epizódhoz, legalábbis az biztos, hogy az egykori rajongók (hozzám hasonlóan) vinnék a folytatást, mint a cukrot.

A God Hand zsenialitását nemigen lehetne szavakba foglalni. Az sem biztos, hogy ha valaki most ülne neki játszani vele, akkor értené, hogy mitől olyan nagy szám. Értelemszerűen ki tudunk emelni olyan tényezőket, mint a fantasztikus harcrendszer, a döbbenetesen izgalmas és játékos zenealbum, a csalogató pályák és a hasfalszaggató humor, azonban mégis közre fogja az egészet egy olyan összetevő, amit én csak úgy hívok: lélek.

Merthogy vitathatatlan, hogy a God Handről túlzás nélkül süt, hogy lélek van benne, azaz valami olyasmi, ami a mai játékok jelentős részéből hiányzik. Egy egyedi alkotás, ami bár hasonlítható néhány címhez, végeredményben mégis konstatálja magában a játékos, hogy egy olyan szoftverrel van dolga, aminek saját hangja és stílusa van, ez pedig az egyik legnagyobb dicséret, amit videojátékról el lehet mondani.

Egy folytatás pedig maga lenne a kánaán, bár kérdéses, hogy megtudnák-e ismételni azt a bravúrt, amit anno elkövettek az első felvonás fejlesztésénél. Az egyébként az Okamit is készítő Clover Studiót 2006-ban bezárta az anyavállalatként tetszelgő Capcom, így az nincs benne a pakliban, hogy ugyanaz a brigád képes lenne szállítani a varázst, és nem is valószínű, hogy a jelenlegi trendeknek megfelelne a God Hand koncepciója, így az üzleti nyereség is nagy valószínűséggel ki van zárva, de azért reménykedni mindig szabad, hátha egyszer eljön a bejelentés napja...

4. Bully 2

Míg a fél világ egy új GTA-ra vár a Rockstar Games-től, addig én továbbra is kitartok amellett, hogy jelenleg még nincs itt az ideje, hogy ismételten a gengszterek és a rablások világába vessük magunkat. Helyette úgy gondolom, hogy a csapat legjobb döntése lenne, ha elővenné a rettenetesen hangulatos és kreatív Bully-t, hogy készítsenek belőle egy méltó folytatást.

A Bully lehengerlő mivolta nem merül ki szimplán az iskolai környezetben; a karakterek, a játékmechanikák egytől egyig azt bizonyítják, hogy egy borzasztóan sokrétű címmel van dolgunk, anno pedig amikor először kinyílt az iskola kapuja, ezzel megnyitva a játékos előtt az akkoriban még hatalmasnak tűnő várost, túlzás nélkül játéktörténelmi pillanat volt.

Egy ideje már pletykálják több forrásból is, hogy tervben volt a Bully 2, de végül leállították a fejlesztést (ahogyan arról egyébként mi is szót ejtettünk a podcastünkben). Őszintén remélem, hogy nem ez lett a sorsa a játéknak, ugyanis bőségesen elpocsékoltnak érezném, ha pont a Bully világát nem aknáznák ki még inkább.

Bár ezzel a véleménnyel nem leszek népszerű, de amondó vagyok, hogy egy friss GTA-játékkal jelen pillanatban nem tudnának akkorát újítani, mint egy Bully 2-vel. Az meg megint csak hab a tortán, hogy az időközben rengeteget fejlődött Rockstar Games milyen szintre emelné az egyébként is frenetikus első felvonást, látva a GTA V-ben és a Red Dead Redemption 2-ben prezentált sajátosságokat.

5. Def Jam 4

Indult a népszerű és híres rappereket egy verekedős játékba tuszkoló videojáték-franchise a kicsit harmatosan sikerült, ám meglehetősen sok potenciállal rendelkező Def Jam: Vendettával, amit aztán követett a mára klasszikussá érett Def Jam: Fight For New York, majd trilógiává zárta a sorozatot az igen megosztó Def Jam: Icon. Mindhárom játék ugyanarra a receptre épül: fogjunk egy kazal rapper/énekest, és tegyük őket szervezett utcai bunyók keretei közé.

A Def Jam: Fight For New Yorkban még egy nagyon korrekt sztorit is sikerült olyan sztárok köré szőni, mint Snoop Dogg, Fat Joe, Busta Rhymes, Sean Paul, Sticky Fingaz, Ludacris, Method Man, Redman, Xzibit, Danny Trejo és Warren G. A Vendetta még inkább kezdetleges volt, az Icon pedig már nem hozta azt a hangulatot, amit megkaptunk anno a Fight For New Yorktól, éppen ezért lenne itt az ideje egy negyedik epizódnak.

Különösebben nem lenne nehéz egy jó Def Jam-játék elkészítése, hiszen mindössze egy élvezetes harcrendszer, egy korrekt és tartalmas sztori mód, és sok-sok változatos helyszín kell hozzá, ám aminek meg kell koronáznia az egészet, és egyben ez a legproblémásabb pont is: egy rakás zenészt kell implementálniuk a játékba.

Főleg most, amikor beköszöntöttek az újgenerációs rap zenészek is, egészen őrült karaktergárdát lehetne összehozni, csak ugyebár a jogokkal lennének elég komoly gondok. Reménykedek azért, hogy előbb-utóbb sikerül összehozniuk, és egy olyan Def Jam-játékot kapunk, ami egyaránt hozza a régi feelinget, és ad valami újfajta varázst is.

6. Ratchet & Clank

Ha a listánkból egy folytatást kéne mondani, aminek a megvalósulására a legnagyobb sansz van, akkor az egyértelműen a Ratchet & Clank. Az Insomniac Games-t körülbelül egy hónapja vásárolta fel a Sony, ők pedig kijelentették, hogy nemcsak a tavaly készült Spider-Man fontos tőlük, hanem a sárga Lombax és az ő robot partnerének kalandja is.

Ratchetéknek szerencsére megvolt az a mázlijuk, hogy folyamatosan jelentkezhettek újabb és újabb játékokkal az évek során, így gyakorlatilag mindig részesültünk friss alkotásokkal a párossal a fókuszban. Legutóbb 2016-ban volt új része a szériának, az első rész teljes értékű feldolgozása, éppen ezért itt lenne az ideje, hogy akár a második felvonás újragondolását elkészítsék, viszont még jobb lenne, ha egy korábban még nem látott rész készülne.

Az Insomniac csapata, ahogyan azt rendszerint hangoztatom, szerintem a jelenleg működő egyik legtehetségesebb csapat, és bőven eleget árulkodik az a tény, hogy a Ratchet-szériában habár voltak gyengébb alkotások, többségben így is a jól sikerült produktumok dominálnak.

Ha választani kéne, hogy a második rész remake-jét készítsék el, vagy inkább egy teljesen új részt, akkor értelemszerűen utóbbi felé hajlok, noha nem is azért, amit ilyenkor kapásból sokan elővennének, hogy a friss mindig jobb. Egész egyszerűen számomra kiherélték Ratchet karakterét a remake-ben. Szeretném, ha visszatérne a gyerekkoromból ismerős nagyszájú figura, akire anno még tényleg hősként tudtam tekinteni, ezt a lebutított, gyerekes vonalat pedig inkább mellőzzék történetmesélés szintjén. Illetve ne csak akcióból álljon az egész - platformer részeket, fejtörőket és kreatív ideákat szeretnék, sokat!

7. Champions of Norrath

Ha ma azt mondom, hogy ARPG, akkor olyan címek fognak mindenki eszébe jutni, mint a Diablo, a Path of Exile, a Torchlight és társaik, viszont volt két cím amik a gyerekkoromban rabul ejtették a lelkesedésem - a Champions of Norrath és a Champions: Return To Arms, melyek a méltán legendás EverQuest univerzumát hivatottak bővíteni.

A PS2-es korszakban egyenesen döbbenetes volt, hogy olyan RPG játékot lehet akár egy gépről négyen is játszani, melyben mindenki a saját karakterét terelgetheti, a saját felszereléseit választhatja még és kedve szerint pakolgathatja a képességeit. Ma már blődségnek tűnhet, hogy ilyeneknek örültünk, azonban anno ez valami olyasmi volt, amire nem volt példa.

Nem mondanám ki egyértelműen, hogy a Champions of Norrath vagy a Champions: Return to Arms volt a jobb, lévén mindkettő rendelkezik elég pozitívummal ahhoz, hogy egymás mellett lehessen kezelni őket, de én amondó vagyok, hogy ha az a fajta mentalitás uralkodna egy potenciális harmadik rész esetében, ami az első két epizód fejlesztésénél, akkor a Champions 3 lehet, hogy nem lenne ott az eladási listák élén, de hogy az egykori rajongók megőrülnének érte, az egészen biztos.

Sajnos viszont a kulcsmondat papírra lett vetve az imént - nem lenne sikeres pénzügyileg a Champions-széria harmadik epizódja. Egy közel 15 éves franchise-ról beszélünk, ami a fogyasztói bázis jelentős részének mára már semmit nem mond, olyan riválisok mellett pedig, mint a Diablo és a Path of Exile, nagy valószínűséggel még csak meg sem fogják próbálni a fejlesztést, köszönhetően a borítékolható bukásnak. Ettől függetlenül a remény hal meg utoljára, és bizakodva várom, hogy egy nap a Champions-franchise feltámasztására ébredjek.

8. Rogue Galaxy

Az RPG-k vonalán maradjunk, és beszéljünk az egyik legnagyobb favoritomról valaha, legalábbis videojátékos vonatkozásban. Amikor felmerül az a kérdés, hogy melyik a kedvenc RPG-m, és válaszként nem a Mass Effectet, a Dragon Age-et, a The Witchert és társaikat dobom be, hanem a Rogue Galaxy-t, akkor a kérdezőnek mindössze annyi csúszik ki a száján: "ez mi ez?"

Hibáztatni nem tudok senkit, amiért nem ismeri ezt a címet, hiszen sokkal inkább örvend kult státusznak, mintsem mainstream játékként tetszeleg a köztudatban. A Rogue Galaxy egy intergalaktikus kaland, mely során Jaster Rogue figurája felett vesszük fel az irányítást, a sztori alakulása közben pedig hozzánk csapódnak újdonsült társaink egymás után, akik egytől egyig izgalmas és érdekfeszítő figurák.

Egy akció szerepjátékról beszélhetünk, amiben nemcsak főhősünket, Jastert tápolhatjuk, hanem kompániánkat is, hovatovább fejleszthetjük minden egyes karakter fegyverét, képességeit. Minden küldetésre két társunkat vihetjük magunkkal, a kaszabolás és a fejlődési szisztéma pedig van annyira sokrétű, hogy egy pillanatig se unatkozzon a játékos ebben a közel 40 órás tartalmas alkotásban.

Rettenetesen izgalmas bolygókat villantanak számunkra, a történet is kifejezetten jól sikerült, a karakterek főként lebilincselőek, és amit én külön imádtam a Rogue Galaxy-ban: még van szörnygyűjtögetős, Pokémon-szerű melléktevékenység is, akiket aztán nevelgetni és pároztatni lehet, hogy a helyi bajnokságon megmérettessük őket!

Minden ízében zseniális a Rogue Galaxy, viszont az már annál fájóbb pont, hogy a mai napig nincs második része. Bőven olyan címek fölé nőhetne egy jó koncepcióval, mint a már említett Mass Effect és The Witcher, ugyanis a potenciál ott lappang a játékban, ami bár akkoriban 120%-os teljesítménynek tűnt, a mai felvevőbázisnak már inkább kevésnek bizonyulhat. Az egyik legalulértékeltebb játéknak tartom valaha.

9. Brink 2

Azon kevesek közé tartozom, aki imádta anno a Brinket. Bár csak botokkal való megmérettetésben volt szerencsém, köszönhetően a szellemjárta online közösségnek, viszont ezeknek a meccseknek minden egyes pillanatát úgy tudtam élvezni, ahogyan azt kevés multis játékban. Sokan a Team Fortress testvéreként hivatkoznak rá, amiben látom a rációt, és egyet is értek vele, azonban mivel sosem voltam eme cím nagy rajongója, így mindig inkább a Brink felé húzott a szívem.

Az viszont kétségtelen, hogy miért pártolt el a közönség a Brinktől. Számos megkérdőjelezhető pontja van az első résznek, legyen szó akár a kevés tartalomról vagy a vérgáz "történetmódról", amik nemcsak a fogyasztóknál, de a kritikusoknál is alaposan kiverték a biztosítékot. Ilyesfajta luftnál lehet viszont azt mondani, hogy egy új, kiforrott, jobban átgondolt epizóddal teljesen új alapokra lehetne helyezni az ötletet.

Főleg most, hogy a multis játékok minden eddiginél nagyobb népszerűségnek örvendenek, abszolút lehetne egy akkorát robbantani a Brink 2-vel, hogy az arcunk is leszakadjon tőle, bár nem kizárt, hogy a mostani kompetitív piacon nem sok sansza lenne, elég csak például az Overwatch-ra gondolni. Félő, hogy a Lawbreakers sorsára jutna a Brink 2, azaz egész egyszerűen nem tudna kitűnni a tömegből, ebből fakadóan pedig elsüllyed a mélyben.

Ellenben ha valóban minőségi produktumként születne újjá a franchise, és sikerülne egy elég széles közönséget megszólítani vele, akkor nem kizárt, hogy egy új mérföldkő letételének lennénk a szemtanúi.

10. Titanfall 3

Ha van húzás, amiért haragudni tudok az Electronic Arts-ra, az egyértelműen az a szakmai dilettantizmus, amit a Titanfall 2 kapcsán követtek el. Mindenki kedvenc kiadójának ugyanis sikerült ugyanabban a túlzsúfolt időintervallumban kiadnia a Respawn Entertainment játékát, mint amikor jött a Call of Duty: Advanced Warfare az Activision háza tájáról, valamint ami még durvább, hogy ugyanakkora időzítették a Titanfall 2 premierjét, amikorra a Battlefield 1-ét is - amit ugyanúgy az Electronic Arts adott ki!

Mondanom sem kell, ennek a döntésnek meglett a böjtje. Imádta a kritika, imádta a közönség, mégis csúfos bukta lett. Az első részben még kiforratlan játékmechanikát tökéletesre csiszolták, elképesztően egyedi multis mókát pakoltak össze, ráadásul itt még nem álltak meg a Respawnos srácok, ugyanis egy kifejezetten jó (!) sztori módot is összepakoltak hozzá, amiben ritka kreatív megoldásokkal találkozhatunk (a dimenzióváltásos pálya megvan?).

Alaposan belendült mostanában a Respawn szekere, hiszen ott van jelenleg nekik az Apex Legends, amit igyekeznek időszakosan friss tartalommal ellátni, illetve novemberben jön a Star Wars Jedi: Fallen Order tőlük, ami nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy legalább 2021-ig nem lesz Titanfall 3.

Márpedig van egy olyan érzésem, hogy bőven vannak még olyan elborult és zseniális ötletek, amiket egy harmadik iterációhoz be lehetne iktatni, legalábbis kár lenne, ha egy ilyen ritka tehetséges fejlesztőstúdió nem kapna lehetőséget ilyen téren, mert az egyébként kiválóan sikerült Titanfall 2 elvérzett a kasszáknál.

10+1. The Wolf Among Us 2

Nem véletlenül +1-edik elemként tetszeleg a listán az Ordas Farkas és a többi noiros mesefigura sztorija. Nemrégiben jött a hír, hogy az LCG Entertainment felvásárolta a megboldogult Telltale Games tulajdonait, ergo elkészülhet a The Wolf Among Us második szezonja, csak éppenséggel egy a bökkenő - nem ugyanazok a fejlesztők fognak dolgozni rajta nagy valószínűséggel, mint a zseniális első évadon.

Ebből fakadóan pedig kicsit kilóg a sorból aktuális alanyunk, lévén szinte garantálható, hogy elkészül (bár hivatalos bejelentés még nincs), de azért picit aggódom, hogy fel-e tud nőni a várakozásokhoz egy új csapat munkája. Ettől függetlenül viszont kétségtelen, hogy ha van játék, ami üvölt a folytatásért, az a The Wolf Among Us.

Aki nem tudná, miről van szó: a játék világában lényegében klasszikus meseszereplők noirosított, porba letaszított változatait láthatjuk egy bűnügyi történet berkein belül, így történhet meg például, hogy az Ordas Farkast egy láncdohányos sheriffként, Hófehérként egy femme fatale karakterként, a három kismalac egyikét pedig egy lezüllött csövesként ábrázolják.

Elejétől végéig odabilincseli a játékost a képernyő elé, annak ellenére, hogy a hozott döntések nem állítják annyira fajsúlyos következmények elé, hogy különösebben megviseljék, de az tény, hogy ritkán látni ennyire mesteri "mesét", mely ráadásul tud újat mutatni a műfajon belül.

Kövesd a Geek Generációt a többi platformon is:

YouTube-csatornánk - podcastek, videók, minden egyéb!
Twitter oldalunk - értesülj elsőként a csapatunkat érintő infókról!
Facebook oldalunk - értesülj elsőként a blogra kikerülő bejegyzéseinkről!
Spotify - innen is hallgathatod podcast adásainkat!
Anchor - innen is hallgathatod podcast adásainkat!
Google Podcasts - innen is hallgathatod podcast adásainkat!
RadioPublic - innen is hallgathatod podcast adásainkat!
Breaker - innen is hallgathatod podcast adásainkat!

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://geekgeneracio.blog.hu/api/trackback/id/tr7115224752

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Károly Tusák 2019.10.20. 16:36:04

A Half Life mintha kimaradt volna.

MichaelDante 2019.10.20. 16:48:28

@Károly Tusák: Sok játék felférhetne egy ilyen listára, most így alakult. Bár megvallom az őszintét, nálam a Half Life 3 nem kerülne fel, nem vagyok nagy rajongója. :D

FlybyWire 2019.10.20. 18:27:15

Huh, értem, hogy ízlések, ésatöbbi... de hogy ENNYIRE?
Durva.

apika2 2019.10.20. 19:02:38

Hááát, hogy egy Imperium Galactica és egy Red Alert nem fért be a listába, tudjuk be a posztoló fiatal korának :)

MichaelDante 2019.10.20. 22:33:27

@apika2: Őőő... most beírtál egy 1996-os és egy 1997-es játékot, mint példa, és arra hivatkozol, hogy "a posztoló fiatal kora" miatt nem került be, miközben ott van egy 1998-as cím a listában. :DD Gondolkozzunk, mielőtt beírunk valamit! :)

A nép fia 2019.10.21. 12:49:47

Ezek közül egyiknek se érdekel a folytatása, inkább néhány régi játék ráncfelvarrott verzióját nézném meg, ahogy pl. az Age of Empires-szel tették. Változatlan játékmenet új grafikával. Sajnos néhány játék nagyon rosszul öregedett, s hiába a nosztalgia-faktor, egyszerűen már csúnya.

MichaelDante 2019.10.21. 16:38:25

@A nép fia: Ez tény, hogy egy igazán minőségi remake rengeteg alkotásnak jót tenne. Szerencsére ma már nem annyira jellemző az, mint pár éve, amikor "Remake" címszóval dobtak ki olyan feldolgozásokat, amin kicsit nagyobb felbontás és FPS volt, hanem inkább a komplett újrakeverés mellett teszik le a fejlesztők a voksukat. Lásd Resident Evil 2 remake, MediEvil remake, satöbbi.